Sajtómúzeum

 

 

Források

Hanskarl Erzsébet: Budai, óbudai és pesti hírek a „Wiennerisches Diarium” első ötven évfolyamában (1703–1752.)

Bevezetés.

A magyar ujságírás – néhány korai kísérlettől eltekintve – csak a XVIII. század végén indult meg. A század első feléből mindössze két latin és egy német nyelvű ujságot ismerünk.

A Mercurius Hungaricus (1705–1711.) II. Rákóczi Ferenc latin nyelvű hetilapja volt és csaknem kizárólag a kurucok hadieseményeiről számolt be. Később a lap átalakult havi közlönnyé Mercurius Veridicus ex Hungaria címmel. 1711-ben, a kuruc háborúk befejezésével természetesen ez a lap is megszűnt.

1721-ben Bél Mátyás Nova Posoniensia címmel latin nyelvű hetilapot indított Pozsonyban, melyben Európa minden részéből közölt híreket 1722-ben a lapot átvették a jezsuiták, de még ugyanebben az évben megszűnt.

Az első német nyelvű budai ujságot Nottenstein János György nyomdász adta ki 1731-ben. Címe: Wochentlich zweymal neu ankommender Mercurius die sowol in als ausser Europa neu eingeloffene Affairen und Vergebenheiten in sich enthaltend. Szerkesztőjét nem ismerjük. Tartalma főleg bécsi újságokból átvett közlemények és aránylag kevés magyar vonatkozású hír. Úgylátszik az ujság megfelelt az akkori kor igényeinek, mert elég hosszú ideig, 1738-ig fennállott.

Ezek az újságok azonban helyben és időben teljesen elszigetelve álltak egymástól és alig találhatunk bennük fővárosunkra vonatkozó adatokat. Ezért látszott szükségesnek az egyik bécsi ujság XVIII. századi évfolyamainak rendszeres átvizsgálása a budai, óbudai és pesti adatuk szempontjából. A választás a Wiennerisches Diarium-ra esett, mint egyik legrégibb és legrészletesebb hírforrásra. A Fővárosi Könyvtár Igazgatójától azt a megbízást kaptam, hogy a Budapest székesfőváros ösztöndíjával Bécsben töltött idő alatt készítsem el a Wiennerisches Diarium fővárosunkra vonatkozó híreinek repertoriumát.

A Wiennerisches Diarium jelentőségének megismerése szempontjából a következőkben röviden összefoglalom a lap történetét, híranyagának jellemző sajátosságait, külső megjelenési formájának és belső beosztásának változásait.

A Wiennerisches Diarium első száma 1703. augusztus 8-án jelent meg. Az újság még ma is fennáll Wiener Zeitung néven, mint Bécs hivatalos lapja. Teljes címe: »Wiennerisches Diarium, Enthaltend Alles Denckwürdige so von Tag zu Tag so wohl in dieser Käyserlichen Residentz-Stadt. Wienn selbsten sich zugetragen als auch von andern Orthen auss der gantzen Welt allda nachrichtlich eingeloffen, Mit diesem besondern Anhang, Dass auch alle die jenige Personen, welche wochentlich allhier gestorben, hingegen was von Vornehmen geboren, dann copuliret worden, ferner anhero und von dannen verreiset, darinnen befindlich. Mit Ihro Römischen Käyserlichen Majestät allergnädigsten Privilegio.« Az első számnál ez a hosszú cím még magában áll az első lapon. Ezt követi külön oldalon az »Anmerkung«, mely bejelenti, hogy régebbi és többfelől megnyilvánuló kérésekre indul meg a lap. Személyi, bel- és külföldi híreket fog adni, hetenkint kétszer, szerdán és szombaton jelenik meg.

A lap kiadója és egyben szerkesztője is 1722-ig Schönwetter János, a nyomda helye Bécsben a Wildpretmarkon volt a »Haus zum Rothen Igel«-ben. Ez idő alatt a Wiennerisches Diarium külső alakja, beosztása és tartalma eléggé egységes képet mutat. Az ujság tartalmát már jelzi a cím. Rendszerint legelől állnak és túlsúlyban vannak az uralkodó családra és az udvarra vonatkozó hírek. Ezt követik a birodalomból és külföldről beérkezett közlemények. A híreket csaknem mindig időrendben, valószínűleg a beérkezés rendjében közlik, nincsenek külön címek, nincs semmi külön kiemelve. A lap végén találjuk a születések, halálozások, elítéltek, megérkezettek és elutazottak névsorát. Fontosabb eseményekről, nagy győzelmekről, külföldi uralkodók levélváltásáról, békeszerződésekről, lovagrendekbe való felvételekről, udvari ünnepségekről rendszerint a lap végén találunk külön közleményeket, amelyek néha több számon át is folytatódnak. Egy újság terjedelme átlag 8–12 lap, ehhez járulnak a különleges mellékletek, melyeknek terjedelme gyakran meghaladja az eredeti újságét. 1722-ig nincs évfolyamonkint külön számozás, hanem az folyamatosan halad egészen az 1921. számig.

Az évek folyamán a cím megrövidül és mindjobban kezd hasonlítani egy mai ujságfejhez. 1708-tól a cím mellett két oldalt két sas látható, szalagot tartva a következő felirattal: CVM PRIV. S. CAES. MAJ.. Magyarországi hír elég gyakran szerepel az újságban, de ezek sincsenek különválasztva, hanem a birodalom hírei között közlik azokat is.

Az 1722. esztendő fordulópontot jelent a Wiennerisches Diarium történetében. Ekkor kezdték az udvari könyvtár építését Bécsben s ennek költségeihez az újságoknak bizonyos évi bérösszeg fizetésével hozzá kellett járulni. Schönwetter  oly   élénken   tiltakozott   e   terv   ellen,   hogy a császár büntetésül igen magas összeget, évi 3000 forintot vetett ki rá. Ezt az összeget Schönwetter nem volt hajlandó megfizetni és így a kiváltság árverésre került. Johann van Ghelen, Bécs egyik régi tekintélyes nyomdásza kezdett tárgyalásokat, de halála miatt már nem fejezhette be ezeket, hanem fia Johann Peter van Ghelen kötötte meg az udvarral 1721. december 18-án három esztendőre a szerződést. A Wiennerisches Diarium ettől kezdve a van Ghelen-család birtokában maradt egészen 1858-ig, amikor a város vette át.

1722-ben a lap ismét az 1. számmal indul és ettől kezdve minden évben újra kezdődik a számozás. Az újság továbbra is hetenkint kétszer jelenik meg, egészen 1812-ig. A cím megrövidül : Wiennerisches Diarium Mit Ihrer Römis. Kaiserí. und Cathol. Majestät Freyheit. A szerkesztőség is átkerült a Michaelerplatzra, előbb a Fleckhammer-házba, majd 1741-ben az ennek a helyén épült Neues Michaeler Haus-ba. Ma az Universitätsplatzon, a régi egyetem, illetve a jezsuiták épületében van a szerkesztőség. A szerkesztő, vagy szerkesztők személyéről a század végéig keveset tudunk. A 20-as évek végén Hieronymus Gmainer szerkesztette a lapot, ki 1729. április 27-én meghalt. Valószínűleg maga a kiadó van Ghelen irányította a szerkesztést is. 1722-től a külső formában is több változást találunk. A szedés kéthasábos, felette külön áll a helynév, ahonnan a hír származik és a dátum. A 17. számban bejelenti, hogy külföldi lapok mintájára előbb hozza a külföldi híreket és aztán a hazaiakat. Magyarországi híreket ezután sem adnak külön, azokat rendszerint a bécsi hírek közt közlik. A 20-as években egyébként feltűnően ritkák a magyarországi hírek. 1727-től a lap terjedelme feltűnően megnövekszik, amit a mellékletek nagy száma okoz. Már előbb is jelezve volt néha a külön Anhang, 1725-től állandó melléklet a Kundschaftsblatt de ettől kezdve ezek még Extra-Blatt-okkal is bővülnek a legkülönfélébb tartalommal. 1828-tól a híreket országok szerint csoportosítják és már háromszor előfordul, hogy a magyarországi híreket Aus Ungarn címmel hozzák, de megmarad még a régi szokás is, a bécsi hírek között való közlés. 1725-ben megszüntetik a városba érkezettek névsorának közlését, csak a kimagasló személyiségek érkezéséről adnak hírt a bécsi rovatban. 1730-tól látszatra minden feltűnő ok nélkül hirtelen emelkedést mutatnak a budai hírek. Ekkor lett Jörgen gróf Budavár parancsnoka és feltehetjük, hogy ő, vagy környezetéből valaki küldte ezeket a tudósításokat a lapnak. 1740-ben III. Károly távozik az élők sorából. Jellemző a kor újságírására, hogy a nagy császár halálát a lap száraz krónikaszerűen közli az udvari hírek között, akárcsak azelőtt egy fogadásának, vagy kikocsikázásnak leírását. III Károly halála után a római császári cím és jelvények használatában bekövetkezett hosszú intervallum a Wiennerisches Diarium címlapján is változást okozott. Ettől kezdve a lap alcíme : Mit Ihrer Königlichen Majestät Freyheit. Az 1741-es évfolyam első két számában még látjuk a cím mellett a császári sasokat, de a 3. számtól díszes címerpajzsok váltják fel ezeket. 1745-ben Mária Terézia férjét I. Ferencet német római császárrá választják és ebben az évben a 75. számtól minden megjegyzés nélkül visszakerül a cím mellé a kétfejű sas. A szöveg ismét : Mit Ihrer Römischen, auch Hungarn, und Böheim Königl. Majestät Freyheit. Így tükröződik a történelem egy újság címlapján.

A feldolgozott ötven évfolyamban közel 800 budai, óbudai és pesti hírt találtam. Sajnos ezekben nem tükröződik a városnak hű képe, sok közte az ismert adat, még több a teljesen jelentéktelen. A legfőbb baj azonban az, hogy a hírek közlésében semmi rendszerességet nem találunk, hiszen az újságnak nem volt itt állandó tudósítója – ez még abban az időben ismeretlen fogalom volt – és nem jelent meg Budán állandó újság, ahonnan a híreket átvehette volna, mint azt a külföldieknél tette. Értesülései főképen magántermészetűek lehettek és ami ennél károsabb, teljesen ötletszerűek. Így aztán sok fontosabb budai és pesti eseménynek nyomát sem találjuk, míg más jelentéktelenebb dolgokról néha hosszadalmas beszámolókat közöl.

Az újság nem szól Eleonóra anyacsászárnő 1711. évi privilégiumáról, amellyel a két város önkormányzatot nyert, s amely további fejlődésének egyik fontos alapfeltétele volt. Nem találunk hírt a városok fejlődéséről, a lakosság számának feltűnő emelkedéséről és a külvárosok alapításáról sem. Több híradás szól a várost ért elemi csapásokról, ezek között zivatarokról, nagy esőzésekről vagy szárazságról, de nincs megemlítve az 1716. és 1722. évi nagy pesti tűzvész. 1709 és 1711 között több hírt találunk a járványról, de 1738–39-ben, amikor a pestis pusztítása minden eddigit felülmúlt, ennek nyomát sem találjuk a lapban. Csak 1740-ben közlik a járvány elmultát és a hálaadó ünnepségek leírását. Még ennél is feltűnőbb, hogy az ötven év alatt egyetlen hírt sem találunk a városok oktatásügyéről és iskoláiról, pedig Budán a jezsuiták, Pesten a piaristák működése döntő fontosságú volt a városok szellemi életének kialakulása szempontjából. Ezek a szerzetesi iskolák rendszeresítették az iskolai színjátszást mind a két városban, s előadásaik nagy népszerűségükkel szinte pótolták a világi színészetet. Az ujságban azonban erről nem találunk egyetlen önálló hírt sem, akárcsak a vándorszíntársulatok, vagy mutatványosok szerepléséről sem. Hasonlóképen nincs említés az első budai újságról, vagy az itteni könyvkereskedők és nyomdák más kiadványairól. Nem szerepel a lapban Fischer Dávid lelkes késmárki orvos terve, ki 1730-ban a pesti vásáron röpcédulákat osztogatott egy, a fővárosban létesítendő tudós társaság érdekében.

E sok hiány ellenére is a Wiennerisches Diarium híreinek aprólékos leírásai számos érdekes részletet, szokást és főképen személyi adatokat őriztek meg számunkra.

Az 1703-tól 1711-ig terjedő időszakban megjelent hírek csaknem kizárólag a felkeléssel kapcsolatosak. A kuruc hadak sok izgalmat okoztak Budán és Pesten, amiről a gyakori híradások tesznek tanuságot. Természetesen a bécsi lap mindig a kurucok vereségéről és megfutamodásáról, míg a császáriaknak állandó győzelmeiről beszél. A közleményekből még az is kitűnik, hogy időnkint e két város volt gócpontja a hadműveleteknek és a hírszolgálatnak is. Számos Budáról keltezett hírt találunk, melyekben budai vonatkozású eseményekről nincs is említés.

Az 1720-as évek elejéig, a török elleni hadjárattal kapcsolatban több hírt találunk katonai szemlékről, csapatok és hadihajók átvonulásáról, valamint katonai szállításokról. Néhány évi szünet után, a 30-as években, a híreknek hosszú sora szól a toborzásokról, majd az olaszországi és az örökösödési háborúk idején ismét csapatátvonulásokról és szállításokról. A béke helyreálltával ezek a katonai hírek mind ritkábbak lesznek, majd teljesen eltűnnek,

A híreknek harmadik nagy csoportja különböző személyiségekre vonatkozik. Elsősorban idetartoznak a Szent Koronával és az uralkodó családdal kapcsolatos közlemények, haláluk alkalmával mondott gyászmisék, a koronázáskor, névnapokon és a királyi gyermekek születésekor rendezett ünnepségek leírása. Betetőzi ezeket Mária Terézia és Ferenc császár 1751. évi budai és pesti látogatásáról szóló rendkívül részletes és színes beszámoló, amit jelentőségére és nagy terjedelmére való tekintettel, a hírek közül kiemelve, külön fejezetben közlünk. Gyakran ad hírt a lap külföldi követek és más neves személyiségek átutazásáról, ünnepi fogadtatásáról és itt-tartózkodásáról. Ezekkel kapcsolatban találunk említést Buda fürdőiről is. A személyi hírek külön csoportja kinevezésekről, kitüntetésekről, házassági évfordulókról, halálesetekről stb. számol be. Itt nagyrészt nem a közlemény tartalma a lényeges, hanem az, hogy Budán és Pesten élt személyiségekről kapunk eddig talán nem ismert adatokat. 1725-ig az újság közölte azok névsorát, kik Bécsbe érkeztek. Rendszerint jelzik az illetők foglalkozását és útjuk kiindulási pontját. A Budáról érkezettek közül csak azoknak neveit vettük fel, kik foglalkozásuk vagy tevékenységük révén valamilyen kapcsolatban voltak a fővárossal. Nagy többségükről azonban feltehetjük, hogy csak átutaztak a városon, anélkül, hogy itt tartózkodtak volna.

A város közigazgatására vonatkozóan nagyon kevés hírt találunk. Ilyenek a városi és vármegyei tisztújítások, főispáni beiktatás és felsőbb rendelkezések kihirdetése. Az igazságszolgáltatás köréből a hétszemélyes tábla ülésszakának ünnepélyes megnyitása, ítéletek közzététele és azok végrehajtása. 1729. és 1750. között több hírt találunk német családok érkezéséről, kiket aztán Buda környékén telepítettek le. Mindössze két rövid hír számol be új postajáratok indításáról. Az egyik a Temesvár–Pest, a másik a Bécs–Buda vonalon.

Külön csoportba soroltuk a városban végbement közéleti és egyházi eseményekről szóló egyéb híradásokat. A török uralom alól felszabadult városok újjáépítéséről nagyon kevés hírt találunk. Hillebrand a híres bécsi építész 1714-ben Budán járt, de ezen kívül csak egy rövid hír számol be arról, hogy a táborból több száz munkás érkezett a vár építéséhez, illetve kijavításához. Ezután csak 1749-ben találunk híradást az újraépítendő királyi várpalota alapkőletételéről. Az Invalidus-palota építéséről csak egy egészen rövid tudósítás szerepel, ezenkívül értesítés arról, hogy Helbling  építész visszaérkezett Bécsbe.

Több hírt találunk már templomok és zárdák alapkőletételéről és felszenteléséről. Ezekről az ünnepségekről feltűnően hosszú és részletes beszámolókat közöl az újság, megörökítve több egyházi és világi személyiség nevét, valamint régi szokásokat. Ugyanez áll az egyházi ünnepségek és vallásos körmenetek leírására is. Buda és Pest lakossága élénk figyelemmel kísérte a hadjáratok sorsát. Több hírt találunk a csapatok győzelme alkalmával rendezett halaünnepségekről és egyet a fegyverek diadaláért mondott könyörgésről. Ide sorozhatjuk azokat a híradásokat is, melyek beszámolnak azokról a szép ünnepségekről, melyeket a kegyeletes utókor rendezett Buda visszavívásának csaknem minden évfordulóján. Külön említést érdemel az a hír, amely szerint 1717-ben szeptember 2-án Bécsben a Stephansdomban is volt hálaadó szentmise. Az egyházi vonatkozású hírekhez sorolhatjuk még a zsidók megkereszteléséről szóló híradásokat is.

Csak egyszer emlékezik meg az újság, 1711-ben, a híres pesti vásárról. Találunk végül még néhány hírt a városban érdeklődést keltett rendkívüli eseményekről is.

A híreknek utolsó csoportja a várost ért elemi csapásokról, járványokról, tűzvészekről, árvizekről, égiháborúkról és más időjárási bajokról szól. A csapások elhárításáért tartott könyörgések és elmúltukkal tartott hálaadások leírását az egyházi ünnepségek sorában közöljük.

A hírek közlésénél a lehetőség szerint az eredeti szöveget követtük, és ezáltal is iparkodtunk visszaadni az egykorú közlés hangulatát. A hírek egymásutánja arról is érdekes képet nyújt, hogy az újság szerkesztője és tudósítója mit tartott a helyi hírek közül jelentősnek.

Ahol a hír szövegében nem volt keltezés a közlés idejének meghatározására, azt a közlemény végén adjuk zárójelben.

A tulajdonnevek közlésének helyességéért nem vállalhatunk felelősséget; több esetben ugyanis nem volt lehetséges a név helyes formájának megállapítása.

Végezetül megemlítjük, hogy a helyi tudósító személyének megállapítását levéltári kutatások és a Wiennerísches Diariumra vonatkozó irodalom átnézése útján is megkíséreltük. Sajnos, azonban erre vonatkozóan kutatásaink teljeser! eredménytelenek voltak.

Hírközlések.

I.

A Rákóczi-féle felkelés.

1703. 10. sz.

A budai lakosság reméli, hogy a felkelők támadásának kivédésére katonaság érkezik a városba. (Szept.)

1703. 20. sz.

Október 9-én azt írják Budáról, hogy ott Pesten a lakosság sáncokkal és őrséggel készül a felkelők elleni védelemre. Két hajón 130 hannoveri lovas érkezett a polgárság nagy örömére. Ócsánál megverték a felkelőket, 7 foglyot Budára hoztak, lovaikat Pesten eladták. Halasnál és a ráckevei szigeten is voltak összecsapások.

1703. 21. sz.

Budán és Pesten felfegyverezték a polgárságot a felkelők ellen. A helyőrség 300 emberből áll. Október 2-án bátor felkelőkből álló csapat a pesti majorokig merészkedett. A falakon is bekiabáltak magyarul, hogy nemsokára idelátogatnak. Ágyúztak rájuk, de a legfontosabb bástya ágyúját egy magyar ötvösmester beszögezte s így ezt nem használhatták. Miután ebédjüket a majorokban elfogyasztották, néhány szalmakazal felgyújtása után elvonultak. Október 10-én a pesti huszárok 109 lovat, 13 foglyot és egy zászlót hoztak be portyázásukból.

1703. 23. sz.

Okt. 15-i levél szerint a Duna mentén Buda környékén gróf Koháry lett a felkelők elleni csapatok parancsnoka.

1703. 24. sz.

Okt. 16-i budai levél szerint a felkelők ismét vagy 100 emberi: vesztettek. – Huin császári generális felderítő indult Budáról. Monasterli rác generális Budától Bajáig 8000 rácot helyezett el a Duna mentén. – Eszterházy generális parancsnoksága alatt is erősen gyülekeztek a magyarok.

1703. 25. sz.

Okt. 22-i budai levél szerint ismét több kurucot, lovat és egy előkelő tisztet ejtettek foglyul. Elmondották, hogy ha Rákóczi rövidesen nem kap segítséget és pénzt, emberei el fogják hagyni.

1703. 31. sz.

Nov. 17-én azt írják Budáról, hogy d. e. 10–12 óra közt saját szemükkel láthattak kurucvadászatot. A kurucok bemerészkedtek a városba és 300 ökröt és juhot elhajtottak. Rác huszárok üldözőbe vették őket, de kénytelenek voltak meghátrálni. Három napja császári csapatok érkeznek mindkét városba kiket a polgároknál szállásolnak el.

1703. 34. sz.

Gróf Zinzendorf Ferdinánd Egerbe kinevezett császári parancsnok magyar parasztnak öltözve, nagy kerülővel szerencsésen megérkezett Budáról. (Dec.)

1704. 71. sz.

Herberstein gróf a budai rácokkal és németekkel megkergette a kurucokat. (Ápr.)

1704. 78. sz.

Buda, május 2.: Rákóczi és Forgách csapatai Dömsöd és Földvár táján hidat akarnak verni. Tervük felderítésére és megakadályozására Budáról küldtek ki katonaságot.

1704. 79. sz.

Rákóczi csapatai a budai vízi (dunai) utat akarják elfoglalni. (Máj.)

1704. 81. sz.

Heister (Heyster) generális Buda felé készül, hogy az ott garázdálkodó felkelőkkel találkozzék. (Jún.)

1704. 82. sz.

Budai hír szerint a felkelők 8000 főből álló csapata Paksnál átkelt a Dunán, ami Budán nagy aggodalmat keltett. (Máj.)

1704. 84. sz.

Május 23-i értesülés szerint Rákóczi Kecskeméten országgyűlést szándékozik összehívni, ahol Pest-Pilis-Solt megye új alispánját megválasztanák. Hír szerint kevesen fognak itt összegyűlni. – 10 virmonti lovas elfogott és Budára hozott 19 portyázó kurucot és rácot, amiért jutalomban részesült.

I704. 87. sz.

Buda, máj. 28.: Nagy az  izgalom, hogy Heister találkozott-e Veszprémnél Forgách csapataival.

1704. 88. sz.

Buda jún. 6.: A pesti oldalon sikerült visszaszorítani a felkelők csapatai, akik között sok a tatár és lengyel. A csatározások során a városból kitörő csapatból többeket megsebesítettek nyíllal és karddal. – Vagy 100 emberből álló felkelő csapat a környékbeli falvakat pusztította és fosztogatta.

1704. 92. sz.

Budai hiradás szerint Pest környékén még sok a felkelő. Nemrég Pfeffershofen hadsegédét, ki Budáról Heister generálishoz indult 11 rác kísérőjével együtt felkoncolták. (Jún.)

1704. 93. sz.

Buda, jún.12.: Ezekben a napokban választatta meg Rákóczi Földvárnál Pest-Pilis-Solt megye alispánját. – Budáról a ráczok egész Földvárig kalandoztak és megszalasztották a felkelőket. – Egy pesti csapat Palotáról több mint 200 mérő gabonát hozott. – 140 rácból álló csapat megsemmisített a Rákospatak mentén 5 malmot, ahol Rákóczi őrölteti gabonáját. Közben 15 felkelőt megöltek. – A nemrégiben megölt hadsegéd rác kíséretének parancsnoka és egy katona, megszökött a felkelőktől és visszatért.

1704. 95. sz.

Budai levél szerint még sok felkelő látható a környéken és különösen Pest felé még sok kárt okoznak. (Jún.)

1704. 98. sz.

Buda, jún. 28.: Rákóczi úgy el van keseredve, hogy a ráckevei sziget magyar és német lakosságát le szeretné mészároltatni. – Pest lakóinak több ízben sikerült a felkelőket megtámadni s legutóbb 160 lovat zsákmányolni.

1704. 100. sz.

Pest, júl. 12.: Néhány nap előtt sikerült 400 főből álló császári csapatnak a 4 mérföldre lévő Illa község környékéről 1000 darab állatot behajtani, a bírót és 6 esküdtet elhozni, valamint több kurucot, köztük egy kapitányt foglyul ejteni.

1704. 105. sz.

Buda, júl. 26.: Rátkay (Rakay) pozsonyi magyar kamarai tanácsos útban Rákóczi táborába, itt tartózkodik.

1704. 106. sz.

Buda., aug. 2.: Rátkay pozsonyi kamaratanácsos végre menlevelet kapott  Rákóczi-tól, már amellyel most már felkeresheti őt.

1704. 107. sz.

Buda aug. 5.: Hamzsabég alatt 1000 felkelő az összes élelmiszerszállító kocsikat elfogta és több embert megölt.  – Rátkay   (Rutkay)   tanácsos   tegnap   elutazott   Rákóczi-hoz.

1704. 111.sz.

Buda, aug. 18.: Rátkay tanácsos 30 kuruc kíséretében 13-án ideérkezett, majd folytatta útját Bécs felé.

1704. 113. sz.

Győr, aug. 29.: A napokban Pest határában 2000 felkelő megtámadta az élelmiszerkocsikat és állatokat. Zsákmányul is ejtette volna, ha két, a Dunán evező ember idejében észre nem veszi, mire a csapat az állatokkal visszahúzódott a városig, a Gellérthegyen pedig riasztó lövéseket adtak le.

1704. 115. sz.

Győr szept. 4.: Múlt hó 31-i budai levél szerint megjelent néhány felkelő fehér zászlóval, hogy a fegyverszünetre való tekintettel néhány levelet küldjenek. Ennek ellenére később feltartóztatták a postát, elhajtották az állatokat, egy muskétást agyonlőttek, másokat megsebesítettek.

1704. 119. sz.

Buda szept. 15.: A fegyverszünet miatt most már nyugodtabb a hangulat és hozzákezdenek a szüreteléshez.

1704. 123. sz.

Buda, szept. 30.: A fegyverszünet hírére a Földvár felé indult hajókat visszarendelték. Útjukról a pusztulás hírét hozták. – Szept. 29-én egy portyázó kuruc csapat ismét megtámadott  két pesti polgárt a város  határában.  – Esterházy Antal lett a pesti oldal parancsnoka.

1704. 134. sz.

Nov. 14.-i hír szerint Pest környékén is már sok a felkelő. A lakossággal sáncokat ásatnak védelmükre. Minden 12 évet betöltött egyénnek eskü alatt tiltják, hogy Pestre menjen, vagy oda árut szállítson. A tilalom megszegőire bitófa vár. Egészen Földvárig őrséget állítottak a partra, a hajókat és sajkákat gerendákkal  rakták meg. Budán és Pesten védelmül kimélyítik az árkokat.

1704. 142. sz.

Budán  Pfeffershofen generális nemcsak a Víziváros felé eső árkokat erősíti meg, hanem szorgalmasan dolgoznak a  régi várostól a magaslatokig húzódó vonalon is. (Dec.)

1704. 145. sz.

Buda, dec. 23.: Szent Tamás éjjelén a felkelők 10.000 (?) főből álló csapata az éj sötétében létrák segítségével már megkezdte a falak megmászását. Az őrséget vizsgáló parancsnokok azonban meglátták a létrákat, puskatűzzel visszaszorították a támadókat és fellármázták a várost. A felkelők erre elhagyták a létrákat, de hajnali 3 óráig tüzeltek a városra. Közben a budai parancsnok sajkán átküldte a Dunán 200 muskétását. A felkelők kénytelenek voltak elvonulni, de a pestiek üldözőbe vették őket és szép zsákmánnyal tértek vissza.

1705. 149. sz.

Pestről is megerősítik a hírt, hogy a felkelők 1000 főből álló csapata a hatvani postamester vezérletével el akarta foglalni a várost. Állítólag Bottyán a ráckevei szigeten várt 8000 emberével az átkelésre. (Jan.)

1705. 150. sz.

A Budáról kiküldött csapatok jelentése szerint a környező falvakban levő felkelők kaptak ugyan Rákóczitól parancsot, de a császáriak győzelmi hírei miatt nem mernek mozdulni. Időközben a budai parancsnok elrendelte a falvakban, hogy az élelmiszereket Pestre szállítsák. (Jan. 9.)

1705. 152. sz.

Budáról jelentik, hogy néhány pesti polgár, kik a felkelők fogságában Szolnokon voltak, most visszatértek. – A Pfeffershofen generális által kiküldött csapat szerencsésen visszatért Pestre, s miután Monort megtisztította, magával hozta a bírót, nehány parasztot, sok élelmiszert, lovat és 500 ökröt. (Jan.)

1705. 153. sz.

Buda, jan. 14. Hogy a felkelők a Monornál ért kárt visszafizessék, Vác alatt Tótfalunál átkeltek a befagyott Dunán és Szentendréről elhajtották Pfeffershofen generális állatállományát.

1705. 156. sz.

Buda, jan. 24.: Szatmár eleste után a császári  csapatok  Pestre  jöttek. Glöckelsperg  (Glöcklsperg) generális Pfeffershofen betegsége miatt egy ideig itt is marad.

1705. 159. sz.

Glöckelsperg generális   Sickingen   báróval   Bécsbe érkezett Budáról, hogy az udvarnál jelentést tegyen. (Febr.)

1705. 160. sz.

Buda, febr. 13. : A felkelők a befagyott Duna mentén gyülekeznek azzal a szándékkal, hogy Budát és Pestet körülzárják. A szállítás nagyarányú. Meghagyták a parasztoknak, hogy néhány mérföldre a két várostól hagyják el falvaikat, hogy a lakatlan területről a két város ne kaphasson élelmiszert, s így a lakosság – mint Szatmáron – sürgesse a megadást. Pesten mindenki megelégedésére Lowenburg generális lett a parancsnok.

1705. 172.sz.

Károlyi parancsot adott, hogy Budáról is minden sajka Földváron át Tolna felé, majd Vörösmartonba menjen. (Márc.)

1705. 174. sz.

Budáról is megjött a jó hír, hogy Pestről 1300 ember megtámadta és kifosztotta a felkelők által körülsáncolt Gomba falut s ott többeket lemészárolva sok fogollyal és nagy zsákmánnyal tértek vissza. A szétszórt felkelők újra összegyűltek és Pesthez közeledtek, de csak annyi eredményt értek el, hogy 14 marhát visszaszereztek. (Márc.)

1705. 182. sz.

Budáról jelentik, hogy a felkelők, mindent elkövetnek Paks körüli állásaik megerősítésére. Ezért ápr. 25-én Budáról 400 ember és tüzérség indult Földvár felé, ezenkívül Pálffy generális is elindult német és horvát ezredeivel, hogy egyesült erővel kiűzzék állásaikból a felkelőket és a Duna másik oldalára szorítsák őket.

1705. 185. sz.

Csepelszigetről jelentik, hogy a Budára kiküldött gabonaszállítmányok, bár a felkelők a Duna mindkét partján őrséget állítottak, szerencsésen megérkeztek. (Máj.)

1705. 188. sz.

Szirmay báró szolgája levelet hozott, amely szerint a felkelők jelenleg csendben vannak. A pesti helyőrséget ez nem téveszti meg és időnkint portyázásokra indulnak. Nemrégiben Vác környékéről szép zsákmánnyal tértek vissza. (Máj.)

1705. 191. sz.

Vak Bottyán 4000 lovassal máj. 20-án Buda alá indult s útjában szörnyű pusztítást vitt végbe.

1705. 193. sz.

Globen generális jelenti Magyarországról, hogy máj. 28-án Bottyán 3000 lovassal Buda és Paks felöl jőve megtámadta földvári sáncokat, majd a foglyokkal s a Buda és Esztergom környékén zsákmányolt állatokkal visszatért Paksra.

1705. 196. sz.

Buda környékén egy rác csapat felkelőkkel találkozott, az embereket lemészárolták, megrakott szekereiket pedig magukkal vitték. (Jún.)

1705. 197. sz.

Draskowitz gróf közlése szerint Glögelsperg generális jún. 13-án német és horvát katonákból álló csapattal elhagyta Budát, de nem tudni hová ment.

1705. 198. sz.

Glöckelsperg (Klökelsperg) generális német és horvát katonákból, valamint önkéntesekből álló csapattal elhagyta Budát, hogy Paks, vagy másként Bottyán vára ellen menjen. (Jún.)

1705. 202. sz.

Bottyán Solton van, Rákóczi pedig Kassáról Pest felé megy, annak elfoglalására, miután a várat Lamotte (Lamotta) francia mérnökkel megvizsgáltatta. Különböző helyeken német nyelvű cédulákat helyeztetett el, amelyekben nagy ígéretekkel bíztatja a pesti lakosságot a város átadására. Klöckelsperg csapataival ismét Budára tart, hogy ezt a tervet megakadályozza. (Júl. 10.)

1705. 203. sz.

Júl. 14-i jelentés szerint Klöckelsperg csapatai Adonynál vannak, hogy szemmel tarthassák Rákóczit, ki még mindig Pest körül táborozik és akinek nagy hadserege a Vágón túl gyülekezik.

1705. 204. sz.

Rákóczi, akinek egyik csapata nemrégen budai rácok állatait hajtotta el, hír szerint Vác felé vonult. (Júl.)

1705. 205. sz.,

Klöckelsperg generális csapatait már várják Budán. (Júl. 21.)

1705. 207. sz.

Klöckelsperg generális csapatai megérkeztek Budára. (Júl. 27.?)

1705. 211. sz.

Klöckelsperg generális  csapatai   Pestnél   vannak és  sikerült  a felkelőktől  3000 állatot zsákmányolni. (Aug.)

1705. 213. sz.

Budáról jelentik, hogy az ott állomásozó katonaságból 300 embert és 4 sajkát küldtek Esztergom felé, hogy az ott lévő felkelőket szétkergessék. (Aug.)

1705. 215. sz.

Pest környékén ismét láthatók felkelők. (Aug.)

1705. 217. sz.

Megerősítik a hírt, hogy a császári csapatok elhagyták Budát. (Aug.)

1705. 219. sz.

D’Erbeville generális vezénylete alatt a  császári   csapatok Budáról   Hatvan irányában törtek előre. (Aug.)

1705. 224. sz.

D’Erbeville (Herbevill) generális szeptember 18-án   Budánál átkelt a  Dunán  és 19-én Szolnok felé  indult.

1706. 276. sz.

Péterváradról jelentik, hogy az ottani határőrség a tiszai rácokkal egészen Pestig portyázott. Sok felkelőt leöltek és nagy zsákmányt hoztak magukkal. (Márc.)

1706. 284. sz.

Hír jött Budáról, hogy a vár a környékbeli  szigetekről   minden  szükséges dologgal  és élelmiszerrel bőven el van látva. (Ápr. 23.)

1706. 292. sz.

Pozsony, máj. 22. Néhány hajót útnak indítottak Komárom és Buda felé.

1706. 331. sz.

Rabutin Gyöngyösről Pest, Vác és Eger irányába küld csapatokat, hogy foglyokat vagy híreket hozzanak. (Okt. 2.)

1706. 334. sz.

A felkelők erősen védik Esztergomot, de a császáriak az éj folyamán várják Budát nehéz ágyúkat, melyek segítségével remélik, hogy eredményt érnek el. (Okt. 13.)

ml táborba. (Okt.)

1706. 335. sz.

Futár hozta hírül, hogy Budáról az ágyúk megérkeztek az esztergomi táborba. (Okt.)

1706. 337. sz.

Budai jelentés szerint ott minden csendes és Pfeffershoffen generális védelme alatt hozzáfogtak a szüreteléshez. Az Esztergom ostromában résztvett katonaság segítségével élelemmel is el vannak  látva  a   környékbeli  falvakból,  (Okt.)

1706. 349. sz.

Pétervárad, nov. 24.: Szolnok környékéről négy császári ezred Budára fog menni.

1707. 361. sz.

Rabutin küldötte jan. 17-én érkezett Bécsbe és elmondta, hogy a császári csapatok elindultak Debrecenből és legkésőbb 20-ra Budára érkeznek.

1707. 362. sz., és függelék

Megérkezett Budáról Pfeffershoffen generális jelentése, amelyben elmondja hogy mi történt a dec. 6-tól jan. 2-ig terjedő időben a felkelőkkel kapcsolatban.

Dec. 6-án két csapatot küldtek ki Pestről, hogy Rabutin hadseregéről hírt hozzanak Ezek 7-én jöttek vissza, az egyik eredmény nélkül, a másik azonban magával hozott nehány embert, akik szerint Bercsényi Hatvanból a bányavárosok felé ment. – 9-én Pfeffershoffen parancsnok Esztergomba küldött egy csapatot, hogy Bottyánról hírt hozzanak s ezek 11 -én a Dunán érkeztek vissza.– 13-án és 14-én védelmet kereső falusiak jöttek Budára, kik Rabutin közeledéséről beszéltek. – 23-án a felkelők Pest elővárosától Újlaktól a behódolást követelték, amit azonban a parancsnok megtiltott és a lakosságot Budára hozatta, miután házaik tetőit lebontatta. – 29-én 100 rác vonult át Szlavonia felé. Ugyanekkor Szlavóniából Komárom felől megérkezett Gradisca parancsnok gyalogos néppel, élelemmel és felszereléssel. – 31-én három felkeld' csoport közeledett Pesthez.

1707. 363. sz.

Rabutin hadseregével jan. 24-én megérkezett Budára.

1707. 364. sz.

Jan. 27-én érkezett Bécsbe Rabutin futárja, aki azt a hírt hozta, hogy a császári csapatok addigra elérték már Pestet.

1707. 364. sz. és függelék.

Budáról megérkezett Pfeffershoffen jelentése a jan. 8. és 19. közti eseményekről.

15-én Pfeffershoffen parancsnok egy csapatot küldött ki Pestről hírszerzés céljából. Ezek l6-án érkeztek vissza. 18-án Neander a polgárőrség kapitánya két kis csapattal Rabutin grófhoz indult levéllel, hogy némely dolgot megtudjon. 19-én jött meg a hír, hogy 3 nap mulva fognak Pestre érkezni. A parancsnok minden előkészületet megtett, hajóhidat veretett a Dunán keresztül és erélyesen megtiltotta az élelmiszerek árainak felemelését.

1707. 365. sz.

Jan. 31-én hír érkezett, hogy Rabutin csapataival Vác felé indult, a gyalogos népet azonban Pestnél hagyta.

1707. 367. sz.

Pozsony, febr. 8.: Megerősítést nyert az a hír, hogy a Budáról jövő rácoknak csetepatéja támadt a felkelőkkel, amelyben ezek a rövidebbet húzták.

1707. 374. sz. és függelék.

Márc. 3-án jelentés érkezett Budáról Rabutin seregének megérkezése folytán jan. 20. és febr. 10. között lezajlott eseményekről.

A jég miatt felszedett hajóhídat sürgősen helyreállították és 21-re el is készültek ezzel. Nehezítette a munkát, hogy az ellenség nyugtalansága miatt kevés volt a fa- és szénkészlet. 21-én megérkezett Rabutin serege Pest alá s itt táborozott. Hirtelen azonban oly nagy hideg állt be, hogy a híd munkálatait be kellett szüntetni és megkezdték a hadnak hajón való átszállítását. A fokozódó hideg miatt azonban úgy zajlott a Duna, hogy ez nem volt lehetséges és a katonaságot Pesten kellett elhelyezni, ami bizony nehezen ment. Kevés volt az élelem és fűtőanyag, úgy, hogy a sóhivatal melletti raktárak faanyagát is elfűtötték. Egy lovascsapat Hatvan felé ment, de élelem nélkül tért vissza és mind nagyobb lett a városban az ínség és vagy 1000 ló elpusztult. 30-án Brenner ezredes ment el egy csapattal élelmet keresni s ekkor érkezett meg de Nigne, Stahremberg gróf hadsegéde. 31-én Rabutin gróf Budára ment át, febr. 1-én a kiküldött csapat némi élelemmel tért vissza. 2-án egy felkelő csapat akadályozta a császáriak átkelését Pest felett és vagy 80 marhát elhurcoltak. 3-án már az egész had Budán volt, a Várban, Újlakon és a Rácvárosban elhelyezve. Febr. 4 és 6 között a poggyászt is átszállították és a sereg indulásra készen állt, 7-én elindultak, 8-án és 9-én a hátramaradt betegeket helyezték el a városban. Ekkor jött meg a hír, hogy az összecsapás Bicskénél megtörtént.

1707. 375. sz. függeléke.

Jelentés a császári csapatoknak Budáról való menetelése közben febr. 10. és 19. közt történt eseményekről.

Gondoskodás történt a városban maradt betegekről és az erős meneteléstől és hidegtől kidült lovakról. Báró Pfeffershoffen  budai parancsnok elrendelte, hogy a hidegben a fahiány miatt eltüzelt tetőket sürgősen pótolják.

1707. 384. sz.

Buda ápr. 8.: Tige ezredes csapatai megverték a felkelőket, akiknek kisebb csapatai Ó és Új Budán is láthatók voltak. Megtámadták a szőlőhegyek népeit, sőt az elővárosoktól pénzt is kívántak Pfeffershofen generális, azonban ágyúkkal felelt nekik és csapatokat küldött ellenük.

1707. 392. sz.

Budáról jelentik máj. 6-án, hogy a felkelők ismét a szőlőhegyekben portyáztak és sok kárt okoztak a szegény lakosságnak.

1707. 394. sz.

A Budáról menetelő rácok mintegy 100 felkelővel megütköztek és kevés kivétellel megölték őket. (Máj.)

1707. 415. sz.

A Pozsonyból Budára élelmi és hadiszert állító hajók emberei visszaérkeztek és jelentették hogy a felkelők tüzelései ellenére szerencsésen megérkezett a szállítmány. (Júl. 24.)

1707. 416. sz.

Júl. 25-ről kelt jelentés a Budára küldött 100 hajó rakománynak szerencsés megérkezéséről. Egyben hír arról, hogy Pfeffershoffen generális minden vízimalmot a városok közelébe vontattatott, hogy a felkelők ne tudják gabonájukat megőröltetni. Egy 300 főből álló budai csapat megütközött 400 felkelővel, 90-et megölt, sokat megsebesített és 60-at foglyul ejtett.

1707. 418. sz.

Július 28-án 300 felkelő közeledett rablási és gyujtogatási szándékkal Pest felé. Tervüket szerencsére idejében elárulták s így sikerült őket 70 halott és 20 fogoly hátrahagyásával visszaverni.

1707. 426. sz.

Pfeffershoffen generális a Pestnél készenlétben álló hajóhidakat Neander kapitány vezetésével Esztergom felé küldte, amelynek segítségével Rabutin serege Szentendrénél átkelt a Dunán. (Aug.)

1707. 427. sz. függeléke.

Jelentés (Diarium) Rabutin hadműveleteiről aug. 4. és 29. közti időből. 26-án vertek tábort Óbudánál.

1707. 430. sz.

Pest, szept. 6.: Rabutin csapatai 1-én indultak innen útnak a Duna mentén és Harasztiban volt a legközelebbi táborozásuk. 4-én és 6-án vagy 3000 felkelő vonult Pest közelében felfelé.

1707. 432. sz.

Nemrégiben ismét láttak felkelőket Pest környékén, de dolgukvégezetlen voltak kénytelenek visszavonulni. (Szept.)

1707. 433. sz. függeléke.

Jelentés (Continuatio Diarii) Rabutin hadseregéről aug. 29. és szept. 9. közti időből. Az Óbudáról 29-én tervezett átkelés csak 30-án következett be s e napon Pest mellett táboroztak.

1707. 447. sz.

Buda, nov. 9.: Nagy gondban vannak a szüretelés miatt, mert a felkelők gyakran láthatók a város közelében.

1707. 456. sz.

A budai parancsnok két pesti sajkát küldött Földvár felé, hogy hirt hozzanak a felkelőkről. Ezeknek sikerült Vecsésnél egy csapat felkelőt megkergetni és tőlük 100 mázsa sót zsákmányolni. (Dec.)

1708. 465. sz.

Győrből hozták hírül, hogy Brickenthal császári ezredes és esztergomi parancsnok Budára utazott. (Jan.)

1708. 467. sz.

Pfeffershoffen generális budai parancsnok jan. 9-én több magasrangú császári tiszttel és 1000 emberrel Székesfehérvárra indult.

1708. 468. sz. és függelék.

Jelentés Pfeffershoffen és Brickenthal székesfehérvári szerencsés vállalkozásáról, amely után az ezredes már megérkezett Budáról Esztergomba.

Miután Pfeffershoffen budai parancsnok, a felkelők által körülzárt Székesfehérvárat ismét mindennel ellátta, átadta azt Brickenthal császári ezredesnek Esztergom parancsnokának. Vagy 100 kocsi hadi- és élelmiszert szállíttatott oda, néhány ágyút, lovas és gyalogos katonaságot, vagy 1000 embert németeket, magyarokat és rácokat részben a budai és esztergomi várból elvont katonaságot, részben Pestről és a budai Rácvárosból önként jelentkezetteket.– 11-én Brickenthal ezredes Pest felé indult, 12-én megérkezett és jelentést tett Pfeffershoffen parancsnoknak. (Jan.)

1708. 484. sz.

Buda jan. 13.: A pesti oldalon öt felkelő megtámadott egy lovát legeltető német lovast.

1708. 488. sz.

Úgy hírlik, hogy a felkelők ismét megtámadták Pestet és néhány csapatuk látható volt a

város határában. (Ápr. 4.)

1708. 525. sz.

Buda, aug. 14.: Néhány ezer rác ágyúkkal és hadiszerekkel együtt megérkezett Eszékről.

1708. 533. sz.

Buda, aug. 23.: Pfeffershoffen parancsnok két sajkát küldött Visegrád felé, kik több kisebb-nagyobb ellenséges hajót hoztak magukkal. – Ezután más sajkásokat küldött Paks felé.

1708. 535. sz.

Buda, szept. 10.: Nemrégen egy pesti csapat Hatvan felé portyázott és innen nem messze nagy marha csordát látott, amelyet négy felkelővel és nyolc lóval egyetemben sikerült behajtani a városba.

1709. 602. sz.

Budáról ápr. 20-i kelettel levél érkezett, amely hírt ad a magyarországi helyzetről.

1709. 619. sz.

Hét felkelő megtámadott  nem   messze Budától egy kis hajót. Az utasok minden értéktárgyát és pénzét magukkal vitték. (Júl. 6.)

1709. 650. sz.

Úgy hírlik, hogy a felkelők egy csapata a budai szüretnél vagy 30 embert elfogott és magával hurcolt. (Okt. 23.)

1709. 653. sz.

Győr, okt. 28.: Pfeffershoffen budai parancsnok elfogta Eszterházynak egy futárját, aki levelet vitt Rákóczinak.

1709. 658. sz.

Buda, okt. 30.: Pfeffershoffen generális ki Buda és Visegrád parancsnoka, onnan néhány sajkával visszatérve a tótfalui szigeten elfogott és Budára kisért egy kuruc hadnagyot és egy kémet, kik leveleket vittek EszterházytólRákóczinak.

1709. 662. sz.

December 1-i hír szerint Buda alatt Eszterházy 200 felkelővel átkelt a Dunán, hogy a többi felkelőkhöz meneküljön.

1710. 682. sz.

Buda, febr. 5.: Pfeffershoffen generális jelenti, hogy a környéken az a hír, hogy a felkelők továbbmeneteltek észak felé, hogy Eszterházy csapataival találkozzanak.

1710. 688. sz.

Buda febr. 18.: Rákóczi-nak .az volt a terve, hogy átkel a Dunán, de az idő váratlan megenyhülése miatt kénytelen volt visszavonulni.

1710. 689. sz.

Febr. 26-i budai levél szerint a felkelők ismét megkísérelték, hogy átkeljenek a Dunán, de az első csapat balsikere után a többiek visszavonultak.

1710. 706. sz.

Lubomirsky herceg Magyarországról jövet megerősítette azt a hírt, hogy Károlyi több ezer felkelővel május 1-én elhaladt Vác mellett, Pest kornyékén ütött tábort és onnan Szolnok irányába folytatta útját.

1710. 722. sz.

Június 24-én Balog Ádám 300 huszárjával Pest felé ment, itt néhány polgárt megtámadott és kocsistól lovastól magával vitte őket.

1710. 729. sz.

Júl. 15-i levél szerint Balog Ádám meg akarta rohanni a Buda alatti szigetet, hogy onnan az állatokat elhajtsa, de a császáriak szétverték csapatait.

1710. 734. sz.

Aug. 4-i levél szerint gr. Károlyi Sándor 4 mérföldnyire Pesttől tábort ütött.

1710. 738. sz.

Aug. 24-i levél szerint a felkelők Buda és Földvár között át akartak kelni a Dunán, de a sajkások megakadályozták ezt.

1710. 741. sz.

Budáról szept. 5-én Győrbe érkezett egy nehéz ágyú, amit innen tovább vittek.

1710. 748. sz.

Nagy riadalmat okozott szept. 18-án Budán az a hír, hogy 300 lovas és 150 gyalogos felkelő indult a Pálvölgy ellen, de azok időközben megfordultak.

1710. 748. sz.

Pfeffershoffen budai parancsnok néhány ágyút küldött Vácra a felkelők fenyegető támadásai ellen. (Szept. 20.)

1710. 752. sz.

Buda, szept. 30.: Petrás ezredes néhány száz emberrel Pest környékére lovagolt. Amikor a felkelők ennek hírét vették, sietve elhagyták a helyet.

1710. 756. sz.

Buda okt. 20.: A budai sajkások elfogtak egy kuruc tisztet, ki parasztruhában akart a túlsó partra átjutni. Tőle megtudták, hogy a felkelők ismét a pesti partra szándékoznak jönni.

1710. 757. sz.

Pest, okt. 15.: Az őrök okt. 14-én felkelő csapatokat láttak, akik azonban a riasztó lövésekre elvonultak. Ezalatt néhány felkelő a Szentendrénél levő két budai hajó legénységét megkötözve, átment a Dunán.

1710. 757. sz.

Pest, okt. 19. : Budáról és Pestről ma indították útnak Szolnok felé azt a 200 megrakott élelmiszerkocsit, mely erős katonai fedezettel okt. 16-án érkezett meg a hadseregtől. Megállapítható, hogy ezen a vidéken minden csendes.

1710. 758. sz.

Buda, okt. 25. ; Az a hír érkezett, hogy a felkelők elhúzódtak a Tiszántúlra,

1710. 758. sz.

Pest. okt. 25.: Brickenthal generális ideérkezett, hogy kíséretével továbbmenjen a hadsereghez. – Ócsa környékén 3 mérföldre Pesttől ismét támadtak a felkelők.

1710. 762., 763., 765., 766. sz.

Budáról keltezett jelentések a hadi helyzetről. (Nov.)

1710. 765. sz.

Buda, nov. 18.: Ide várják a Schönborn-dragonyos ezredet, hogy az eltávozott Savoyai-ezred helyét betöltse.

1710. 766. sz.

Pest, nov. 24,: Pálffy János gróf és Marchese Cusani generális még a városban tartózkodnak, de rövidesen eltávoznak.

1710. 770. sz.

Buda, dec. 6.: A Schönborn-ezred négy százada Budáról Ónod felé indult.

1710. 770. sz.

Pest, dec. 5.: Dec. 1-én futár érkezett Egerből, aki beszámolt az ottani eseményekről, amelyeknek következtében az egyesség megkötéseié kiküldött felek 4-én Pestre érkeztek. – Dec. 8-i levél szerint a tárgyalások meghiúsultak.

1710. 771. sz.

Pest, dec. 11. : A nemrég jött debreceni követek ismét eltávoztak. Futár érkezett Erdélyből, aki beszámolt a felkelők rossz helyzetéről.

1710. 773. sz.

Pest, dec. 19.: Pálffy generális ismét visszajött Egerből.

1711. 776. sz.

Pest, dec. 31. (1710.): Pálffy János gróf parancsnok nehány lovas ezreddel a Tiszához indult.

1711. 780–783, 799. sz.

Budáról keltezett jelentések a hadi helyzetről. (Jan.–márc.)

1711. 781. sz.

Pest, jan. 17.: Hír a felkelők egyre gyengülő haderejéről.

1711. 782., 785., 786., 792., 795., 796. sz.

Pestről keltezett jelentések a hadi helyzetről. (Jan.–márc.)

1711. 789. sz.

Febr. 15-i magyarországi levél szerint Pálffy János gróf generálist ismét Pestre várják.

1711. 796. sz.

Pestről márc. 20-én érkezett levél szerint Pálffy János gróf parancsnok Debrecenbe ment.

1711. 798. sz.

Buda, márc. 15.: Pálffy generális eltávozása óta nem jött semmi érdemleges hír. Budán minden csendes.

1711. 812. sz.

Pest, máj 4.: A budai őrséget négy Daun-ezredbeli század felváltotta. Az eddigi őrség Ónod irányába indult és csatlakoztak a télen át Pesten állomásozó Pálffy generális csapataihoz.

1711. 815. sz.

Pestről jelentik, hogy sok magyar érkezik oda, kik nemrégiben hűségesküt tettek s most fegyverükkel és lovaikkal ismét hazatérnek övéikhez. (Máj. 20. körül.)

Forrás:
Hanskarl Erzsébet: Budai, óbudai és pesti hírek a „Wiennerisches Diarium” első ötven évfolyamában (1703–1752.)
Budapest, 1940.

Sajtómúzeum Készült az ISZT támogatásával
az Országos Széchényi Könyvtár • Magyar Elektronikus Könyvtár Osztályán © 2007